GHID EXPLICATIV Pentru elaborarea și implementarea unitară a procedurii de sistem privind comunicarea din oficiu a informațiilor de interes public în format standardizat și deschis și asigurarea transparenței decizionale (.pdf/.doc)

 PROCEDURĂ DE SISTEM (.pdf/.doc)

sisopp

VIRÁGOK BERECKBEN

BERECKI HARANGSZÓ

Névnap

2019. március 23. Szombat
Emőke

 
A Nap kel 07:20-kor,
nyugszik 19:30-kor.

Holnap
Gábor, Karina, Miléna
napja lesz.

BERECK - HAZAJÁRÓ

 

 

INFO

Numarul unic pentru

apeluri de urgenta este 112

112

 

Székelyek Menetelése

 

SHENGEN II.

EMAIL

EMAIL

Facebook Like Box

Kopjafa a festőnek

Gyarapodik az emlékjelek sora 

image
Demjén Zoltán édesapja munkásságát ismertette
Gyárfás Jenő után Demjén Attila erdélyi származású, magyarországi festőművésznek is emlékjelt állítottak szeptember végén a berecki Gábor Áron-emlékház udvarán.

 

A Munkácsy Mihály-díj első fokozatával kitüntetett festőművész Erdélyben született, Magyarországon hunyt el. Családja egy kirándulást követően került kapcsolatba Bereckkel, és miután a művész legjelentősebb munkája éppen az ágyúöntő hőst ábrázolja, a helybeliek, illetve a Gábor Áron Alapítvány úgy döntött, emlékére kopjafát állítanak.

A Bodó Csaba által faragott emlékjel avatóünnepségén az egybegyűlteket Tibád Sándor ny. történelemtanár köszöntötte, majd a Comenius-iskola diákjainak műsorát követően Demjén Zoltán, a festőművész fia leplezte le a kopjafát, előtte röviden ismertetve a művész életútját.

Demjén Zoltán családtagjai kíséretében érkezett Bereckbe, ahol immár másodszor fordult meg, és ahol a Bodó Csaba fafaragóval való találkozása révén született meg az édesapja emlékére állított kopjafa. „Édesapám 1926. április 10-én született Dicsőszentmártonban, 1973. szeptember elsején hunyt el Budapesten. Nagyapám, Demjén Miklós tanárember volt, ő a Szilágyságban született, nagyanyám Bethlenszentmiklóson látta meg a napvilágot lelkészcsalád sarjaként. Így érthető, hogy családunk szíve Erdélyhez húz” – mondta.

A festőművész tehetsége korán megmutatkozott, már az iskolatársai is felfigyeltek rá, majd a kis művészt és családját a háború menekülésre késztette, Kolozsvárról Szentgotthárdon át érkeztek magyar területre. 1946 és 1951 között tanult a budapesti Képzőművészeti Főiskolán, Berény Róbert és Bernáth Aurél tanárok irányításával. Már a főiskola elvégzése után rendszeresen kiállított, elsősorban tájképekből, majd 1952-ben megkapta első nagy elismerését: a Reggeliző munkáscsalád képéért a Munkácsy Mihály-díj második fokozatával tüntették ki, emellett ösztöndíjban részesítették, és a budapesti Bosnyák-téren műtermet biztosítottak számára. 

Ott készült az a kép, ami a kitüntetés legmagasabb fokával járt, 1952-ben ugyanis a 2x1,5 méteres Gábor Áron című festmény a díj első fokozatát hozta meg az alig 26 éves képzőművész számára. Ezt az alkotást Demjén Zoltán tudomása szerint a Nemzeti Galériában tárolják, most próbálja a család felkutatni.

1953-ban Bukarestben is járt, a Világifjúsági Találkozón tagja volt a magyar küldöttségnek. Ott kiállították Gábor Áron című festményét is, amiért első díjjal jutalmazták. Később dolgozott és kiállított Olaszországban, Svédországban, Németországban is, majd 1965-ös hazatérése után tájakat és embere­ket festett, portrét készített többek között Duray Tiborról, Szentiványi Lajosról és Kodály Zoltánról.

A bensőséges hangulatban lezajlott ünnepség végén az emlékjelt Raff Róbert református lelkész és a helybeli Máté Róbert katolikus plébános szentelte és áldotta meg. 




Creative Web Solutions
All Rights Reserved

 

Partnerünk: erdely.ma